Engem gyermekkorom óta megmozgat a zene, legyen az klasszikus, rock vagy legmodernebb sláger. Tornaruha, balettpacsni, zongora...így kezdődött. Később találkoztam a versenytánc világával, amely teljesen magával ragadott. A sok szép ruha, elegáns magassarkú cipő, sodró lendületű táncok...végül a parkettán találtam magam. Félszeg kislányként kezdtem, majd egyre magabiztosabban léptem a táncparkettre.

A tánc szeretete mindenhol jelen volt életemben. Pörögve-forogva lépkedtem szüleim mellett az utcán, családi rendezvényeken tomboltunk unokatestvéreimmel. Később táncos léptekkel haladtam a próbaterem felé, iskolai szünetek teltek lelkes táncolással a folyosón, a tornaterem sarkában...

A táncbemutatókon elhangzott taps, a versenyeken megszerzett érmek egyre nyitottabbá és magabiztosabbá tettek.

Lelkesedésem nem hagyott alább, a sok szép élményt szerettem volna megosztani minél több emberrel. Így lettem tánctanár.

Tanítványok százai, talán ezrei fordultak meg a kezem alatt, minden korosztályból. ...35 év tapasztalata van mögöttem és remélem még lesz ugyanennyi!

A Te életedben is van helye a táncnak?